Nitu már február elején önként távozott a posztról, miután a korrupcióellenes ügyészség (DNA) eljárást indított ellene azzal a gyanúval, hogy jogtalanul állapodott meg a belügyminisztériummal rendőri felvezetés rendszeres igénybe vételéről.
Nitu megbízatása az idén amúgy is lejárt volna, így lemondása csak néhány hónappal rövidítette meg mandátumát. Az idén több kulcsfontosságú tisztség megürülése volt várható a román igazságszolgáltatásban, hiszen a legfőbb ügyész mellett a korrupcióellenes főügyész mandátuma is lejárt. Ez utóbbi kinevezése már április elején eldőlt, a román elnök akkor újabb három évre meghosszabbította Laura Codruta Kövesi mandátumát a DNA-élén.
Az igazságszolgáltatás reformjának folytatását szorgalmazó Európai Unió és az Egyesült Államok a DNA-főügyész mellett a legfőbb ügyész kinevezését is kiemelt figyelemmel kísérte.
Augustin Lazar kinevezése azért húzódott el, mert a törvényes előírások szerint hosszas jelölési eljárást kellett lefolytatniuk az érintett intézményeknek. Augustin Lazart az igazságügyi miniszter javasolta legfőbb ügyésznek, ezt követően jelöltségét a Legfelső Bírói Tanács is kedvezően véleményezte. A román törvények szerint a kinevezés végül az államfő kizárólagos jogkörébe tartozik.
Augustin Lazar a gyulafehérvári ítélőtábla ügyészségének vezetője volt, és a helyi egyetemen is oktat. Korábban dolgozott már a legfőbb ügyészségen részlegvezetőként, és a román média úgy tudja, ő vitt Bukarestbe több olyan ügyészt, akik fontos nyomozásokat vezettek. Közöttük emlegetik Daniel Morar volt korrupcióellenes főügyészt is, aki jelenleg alkotmánybíró.